Nem titok, hogy nagy részben az emberi viselkedés hajtóereje a tudatalatti. Az után, hogy egy személy ezredmásodpercek alatt, találkozik egy új alkalmazással vagy weboldallal, neuronok milliói indulnak el az agyban, és az agy több száz tudatalatti döntést hoz. "Jó helyen" vagyok? Bíznom kell ebben az oldalon?
A YouTube UX-kutatója, egy tanulmány során megállapította, hogy az emberek az expozíció utáni első 17-50 ezredmásodpercben esztétikai reakciókat váltanak ki egy weboldal megtekintésekor.
Ahhoz, hogy ezt perspektívába helyezzük, a szemnek 300–400 ezredmásodperc kell ahhoz, hogy pislogjon. Előfordulhat, hogy terméke egy szempillantás alatt megkapja az elbírálást és az ítéletet.
Előfordulhat, hogy ezek a megjelenítések nem regisztrálódnak, de hatással vannak a viselkedésre. Például, ha egy webhely lassan töltődik be, és az agy az első olyan elemeket olvassa be, amelyek „nem témában” töltődnek be, a felhasználó azonnal elnavigálhat ahelyett, hogy megvárná a webhely betöltését.
Az olyan cégek, mint a Facebook, jelentős erőforrásokat fektetnek be az elemek betöltési sorrendjének tanulmányozásába. Ha valaki bejelentkezik a Facebookra, és nem lát értesítési jelvényt, azonnal elnavigálhat. Ha a jelvények töltődnek be először, akkor várhatnak, amíg a tartalomban gazdag hírfolyam betöltődik.
A Nobel-díjas Daniel Kahneman Thinking, Fast and Slow című könyve két rendszerre bontja az emberi gondolkodást és a döntéshozatalt, hogy szemléltesse a különbséget.
1. rendszer: gyors, automatikus, gyakori, érzelmi, sztereotip, tudatalatti.
Az 1. rendszer gondolkodása reaktív – felelős az összetett, de ösztönös megismerésért, mint például a tárgyak közötti távolság meghatározása vagy az érzelmi reakciók meghatározása. A lusta agy általában alapértelmezés szerint az 1-es rendszer gondolkodás módját alkalmazza.
2. rendszer: lassú, erőfeszítést igénylő, logikus, számító, tudatos, ritkán.
A 2. Rendszer gondolkodásmódja analitikus, és összetettebb forgatókönyvekre is alkalmazható, mint például a megfelelő társadalmi viselkedés meghatározása vagy két eltérő árú és tulajdonságú termék összehasonlítása.
Mivel az agy nem akarja újra feldolgozni az információkat vagy új döntéseket hozni minden alkalommal, amikor új forgatókönyvvel szembesül, az emberi döntéshozatal nagy része az 1. rendszerbe, vagyis a „gyors gondolkodásba” esik.
Amikor gyorsan hoz döntéseket, az agy túlzottan támaszkodhat sémákra vagy mentális modellekre – az információ és interakció ismerős mintáira. Amikor a 1. rendszer gondolkodásmódja be van kapcsolva, a 2. rendszer soha nem lép életbe. Lehet, hogy az emberek nincsenek tisztában agyuk döntéshozatali gyorsírásával, de ez erősen befolyásolja viselkedésüket és a termékről alkotott felfogásukat.
