Az emberi agy lusta, elfogult és hajlamos a parancsikonokra. Az emberi megismerés felhasználói tapasztalatainak vizsgálata nagyon képlékeny lehet, tudománytalan és hamis feltételezésekkel teli - ez a lusta agy hibája.
A megismerés egy bonyolult folyamat, sok tényező játszik a belső reakciókba vagy az azonnali benyomásra. Amikor megkérdezünk valakit: "Miért tette ezt?" nagy az esély arra, hogy nem tudnak válaszolni, vagy, hogy félreértelmezzük a válaszukat.
Itt lépünk be az idegtudományba.
Míg az olyan kutatási módszerek, mint a megfigyelés és az interjúk, gyakran megkövetelik az UX (felhasználói élmény) kutatójától és résztvevőjétől a találgatásokat, addig a modern technológia, mint például a szemkövetés, hőtérképezeés, egér mozgásának követése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy szinte észrevehetetlen reakciókat és preferenciákat tanulmányozzanak.
Jelentős forgalmú termékek esetében az aprónak tűnő részletek, mint például a gomb szélessége vagy a szöveg színkontrasztja, több millárd forintos különbséget jelenthetnek. Ezért kezdik az olyan technológiai óriások, mint a Facebook és a Google, az idegtudományokon alapuló technikákat alkalmazni annak felkutatására, hogy az emberek hogyan használják termékeiket.
Kezdjük a reaktív, „gyors gondolkodás” bevezetésével, és nézzünk meg néhány tippet, amelyek segítenek kiaknázni az idegtudomány erejét a nagyszerű UX (felhasználói élmény) megteremtése érdekében.
Amikor tervezésről beszélünk egy weboldalnál, akkor kétféle tervezesről beszélünk. Az egyik a UX tervezés, a másik pedig a UI tervezés.
A UX tervezés a weboldal funkcionális működésére koncentrál, a UI pedig a vizuális kinézetre, a design-ra. De ne felejtsük el, hogy a UX mint felhasználói élmény és a UI mint design, szorosan összetartozik.
Az emberi agy lusta, elfogult és hajlamos a parancsikonokra. Az emberi megismerés felhasználói tapasztalatainak vizsgálata nagyon képlékeny lehet, tudománytalan és hamis feltételezésekkel teli - ez a lusta agy hibája.
A megismerés egy bonyolult folyamat, sok tényező játszik a belső reakciókba vagy az azonnali benyomásra. Amikor megkérdezünk valakit: "Miért tette ezt?" nagy az esély arra, hogy nem tudnak válaszolni, vagy, hogy félreértelmezzük a válaszukat.
Itt lépünk be az idegtudományba.
Míg az olyan kutatási módszerek, mint a megfigyelés és az interjúk, gyakran megkövetelik az UX (felhasználói élmény) kutatójától és résztvevőjétől a találgatásokat, addig a modern technológia, mint például a szemkövetés, hőtérképezeés, egér mozgásának követése lehetővé teszi a kutatók számára, hogy szinte észrevehetetlen reakciókat és preferenciákat tanulmányozzanak.
Jelentős forgalmú termékek esetében az aprónak tűnő részletek, mint például a gomb szélessége vagy a szöveg színkontrasztja, több millárd forintos különbséget jelenthetnek. Ezért kezdik az olyan technológiai óriások, mint a Facebook és a Google, az idegtudományokon alapuló technikákat alkalmazni annak felkutatására, hogy az emberek hogyan használják termékeiket.
Kezdjük a reaktív, „gyors gondolkodás” bevezetésével, és nézzünk meg néhány tippet, amelyek segítenek kiaknázni az idegtudomány erejét a nagyszerű UX (felhasználói élmény) megteremtése érdekében.
